A konferencia előadói
Dr. Alföldi Zoltán Péter
egyetemi docens, MATE
Dr. Alföldi Zoltán Péter (PhD) a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem Georgikon Campusának egyetemi docense, az egyetemen és jogelőd intézményeiben 36 éve dolgozik. Mezőgazdasági mérnök (Keszthely, 1988) és humánökológus (ELTE, 2011), doktori (PhD) fokozatát 1998-ban szerezte Keszthelyen agrártudományi szakterületen. Oktatási és kutatási területei közé tartozik a humánökológia, a globális környezeti rendszerek, a környezeti bioetika, valamint a környezeti nevelés. Oktatási munkáját az egyetem alap- (BSc) és mester-szintű (MSc) szakjain, valamint doktori (PhD) programjában végzi magyar és angol nyelven. 2005-ben és 2008-ban meghívott vendégprofesszor volt az olaszországi Modenai Egyetemen, valamint 2022-ben a szicíliai Palermói Egyetemen. Az elmúlt 10 év során a mester (MSc) szintű fenntarthatósági oktatás magyar és angol nyelvű integrált rendszerét dolgozta ki, amelyet a Springer és az indiai Capital Kiadók közös gondozásában 2021-ben megjelent Környezeti nevelés a változó világban című könyvben tett közzé. A Tempus-Erasmus Felsőoktatás Nemzetközi Fejlesztéséért Díját 2017-ben nyerte el, 2017-től 2021-ig a SUMCULA nemzetközi fejlesztési program programvezetője.

Balogh Péter
gazdálkodó geográfus, a Vízválasztó Mozgalom elnöke
Földrajz és történelem szakokon végeztem az ELTE két karán, majd a Földtudományi Doktori Iskolában szereztem abszolutóriumot 2003-ban. Kutatási témám az ember és Természet fenntartható kapcsolatának vizsgálata, amihez területként szülőföldem a Tiszai-alföld járult.
Kutatási módszertanom a „helyivé válás”, tehát nem egy városi tudományos intézet keretei határoznak meg, hanem egy Tisza melletti falu, Nagykörű, ahol 25 éve élek, a vidéki élet hagyományosabb formáját választva, vályogházban, kis gazdasággal. Jelenleg a 2 lovam mellett 18 növendék bika legeltetésével igyekszem bemutatni, hogy az árterek legeltetése a jó válasz a modern tájhasználat okozta problémák megoldására.
A mezőgazdasági gyakorlat mellett komplex koncepcióban tudom bemutatni jelenkorunk víz- és mezőgazdálkodási kihívásainak rendszerszerű értelmezését, a diagnózistól a terápiáig (Ártéri tájgazdálkodás – HELYes vízgazdálkodás – Vízválasztó Koncepció).
A 2022-es aszály óta a társadalmi érdeklődés is fokozottabban megnyilvánul, aminek terelgetésében szerepet vállalok, a SZÖVETség az Élő Tiszáért Egyesület elnökeként Vízválasztó mozgalom indítását kezdeményeztem, s két évtizedes egyetemi oktatási előzmények után államigazgatás-orientált tudományos konferenciákon is bemutattuk a Koncepciót, és azóta is igyekszünk segíteni a szükséges és lehetséges paradigmaváltásban.

Dezsény Zoltán
MagosVölgy Ökológiai Gazdaság
Dezsény Zoltán 2009-ben szerzett okleveles környezetgazdálkodási agrármérnök diplomát a Szent István Egyetem. 2013-ban Fulbright ösztöndíjjal a Kaliforniai Egyetem nemzetközi agrárfejlesztés mesterszakát teljesítette agroökológia és fenntartható élelmiszer rendszerek specializációval. 2012-2017 között az Ökológiai Mezőgazdasági Kutatóintézet munkatársaként dolgozott, ahol gazdálkodóknak szóló képzések, rendezvények szervezésében, gyakorlati kutatási projektekben működött közre. 2014-ben feleségével, Judittal közösen megalapította a MagosVölgy Ökológiai Gazdaságot, a Nógrád megyei Terényben, egy alig 400 lelkes apró faluban. A közösségi által támogatott mezőgazdaság keretrendszerében működő kertészetben kisléptékű vegyes ökológiai zöldségtermesztést folytatnak állandó ágyásos, komposzt mulcs takarásos, talajforgatás nélküli rendszerben. A saját zöldségkertészet vezetése mellett a MagosVölgy Kft. keretei között munkatársaival együtt kisléptékű, a fenntarthatóság irányába mutató élelmiszertermelési rendszerek – zöldségkertészetek – szakmai tervezésével, mentorációjával, szaktanácsadásával foglalkozik. Céljuk 2030-ig legalább 100 új, hasonló ember arcú és ember léptékű mezőgazdasági rendszer sikerre vitelében történő közreműködés Magyarországon.

Dr. Dobos Endre
egyetemi tanár, Miskolci Egyetem
Magyarország talajtani adottságai igen változatosak, nemzeti vagyonunk közel felét teszik ki a talajaink. Nemzeti kultúránk, életünk és gazdaságunk meghatározó eleme, mely jelentős mértékben járult hozzá a Kárpát-medence népeinek túléléséhez, fejlődéséhez. Az iparosodás fejlődésével és az olcsó energia elterjedésével más ipari szegmensekhez hasonlóan a mezőgazdaság is elmozdult az energiaigényes ágazatok irányába, és ahol csak lehetett átvette az irányítást a természetes ökológiai folyamatok felett, korlátozva, átalakítva a talajéletet, az élővilágot és a talajok víz- és tápanyaggazdálkodását. Ennek eredményeképpen a talajok szerepe és a talajadottságok leértékelődtek, felülírhatóvá váltak, ami a talajok gyors pusztulásához, leromlásához vezetett. Az előadás kitér talajaink állapotára, a leromláshoz vezető folyamatok ismertetésére, a jelenlegi talajhasználati kérdésekre és az ezeket megalapozó szemléletváltás alappilléreire.

Domaniczky Orsolya
PatternWise
Domaniczky Orsolya a PatternWise társalapítója, vezető szakértője. A PatternWise regeneratív szemléletű tanácsadócégként a kutatás, startégiaalkotás, ökoszisztéma- és közösségfókuszú terület- és tájtervezés révén támogatja ügyfeleit reziliens élő rendszerek létrehozásában, ahol az emberi tevékenység a bőséghez, az egészséghez és a természet regenerációjához járul hozzá.

Halassy Melinda
HUN-REN Ökológiai Kutatóközpont
Halassy Melinda vagyok, a HUN-REN Ökológiai Kutatóközpont tudományos főmunkatársa és a Restaurációs Ökológiai Kutatócsoport vezetője. 1995 óta foglalkozom restaurációs ökológiával, kutatásaim középpontjában a száraz gyepek helyreállítási lehetőségeinek kísérletes vizsgálata áll. Jelenleg az EU természet-helyreállítási rendelet hazai megvalósításán dolgozom, különös tekintettel a zöldinfrastruktúra fejlesztésére és a restaurációs priorizálási megközelítések kidolgozására. Célom olyan stratégiák kialakítása, amelyek egyszerre szolgálják a tudományos megalapozottságot és a gyakorlati alkalmazhatóságot a természetes rendszerek fenntartható helyreállításában. A konferencia számomra lehetőséget kínál arra, hogy a fenntartható élelmiszertermelés és ellátásbiztonság szempontjait a természeti rendszerek megőrzésével összekapcsolva közösen keressük a jövő megoldásait.

Hosszú Zoltán
elnök, Magyarországi Krisna-tudatú Hívők Közössége
Hosszú Zoltán, a Magyarországi Krisna-tudatú Hívők Közössége elnöke, valamint több mint két évtizede a Krisna-völgyi ökológiai gazdálkodás munkájának meghatározó szereplője. Stratégiai vezetőként az önellátást célzó gazdálkodási rendszer és a regeneratív mezőgazdasági gyakorlatok fejlesztését tűzte ki célul, különös tekintettel a biodiverzitás, a talajegészség és a tájreziliencia erősítésére. Korábban a Georgikon Karon gazdasági és vidékfejlesztési agrármérnöki diplomát szerzett, jelenleg a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem Festetics Doktori Iskolájának doktorandusza, kutatása az ökológiai talajhasználati módok hatását vizsgálja a talajminőségre, a terméshozamokra és a növények beltartalmi értékeire. Emellett a Bhaktivedanta Hittudományi Főiskolán teológiai mesterdiplomát szerzett, így munkájában a tudományos, közösségi és spirituális szempontokat egyaránt képviseli. Célja, hogy hidat építsen a tudomány, a szakpolitika és a gyakorlat között, hozzájárulva a fenntartható agrárium fejlesztéséhez és a teremtésvédelem gyakorlati megvalósításához.

Jakubinyi László
elnök, Magyar Szociális Farm Szövetség
Jakubinyi László gyógypedagógus, rehabilitációs szakember és társadalmi vállalkozó, aki több, mint 30 éve dolgozik azon, hogy értékteremtő életteret és munkalehetőségeket biztosítson fogyatékossággal élő emberek számára. 1999-ben hozta létre a Szimbiózis Alapítványt Miskolcon, amelynek részeként működő Baráthegyi Majorság mára a szociális farmok egyik legsikeresebb, nemzetközileg is elismert hazai modellje lett. A farm komplex gazdasági, oktatási és ökoturisztikai funkcióval bír, ötvözve a fenntartható mezőgazdaságot a társadalmi integrációval. Az alapítvány több mint 380 embert foglalkoztat, többségük fogyatékossággal élő. László a Magyar Szociális Farm Szövetség elnöke és rendszeres előadó hazai és nemzetközi szakmai rendezvényeken. Munkáját több nemzetközi és hazai díjjal ismerték el, köztük az Ashoka és Pro Caritate díjakkal. László évek óta aktívan tevékenykedik azért, hogy Magyarországon minél több szociális farm jöhessen létre.

Kajner Péter
Élő Folyók program szakértő – Tisza, WWF Magyarország Alapítvány
Kajner Péter közgazdász, humánökológus. A WWF Magyarország Alapítvány Élő Folyók Programjának keretében a Tisza folyóval foglalkozik szakértőként. Az Eötvös Loránd Tudományegyetem (ELTE) Humánökológia Mesterképzésén a Fenntartható vidékfejlesztés I. és II. tárgyakat oktatja. Dolgozott többek között kutatóként, civilként, minisztériumban, ombudsman mellett.
A WWF Tisza Programjának célja, hogy a lehető legtöbb korábbi árteret újra összekapcsoljon a folyóval, javítsa ezeknek a területeknek a természeti állapotát, és új, környezetbarát gazdálkodási és földhasználati módszereket fejlesszen ki, amelyek a helyi közösségeknek is jó megélhetést biztosítanak. A célok elérése érdekében tudományos kutatásokat végeznek, és konkrét, természetalapú vízmegtartási modellprojekteket valósítanak meg a kísérleti területeken. A szakértők a politika és a KAP-támogatások keretének javításán dolgoznak. Ezen túlmenően a Tisza-program nagy hangsúlyt fektet a kommunikációra, a tudatosság növelésére és az érdekelt felek bevonására.

Kemény Gábor
fejlesztési rektorhelyettes, NKE
Kemény Gábor a Budapesti Közgazdaságtudományi Egyetem elvégzése után a Pázmány Péter Katolikus Egyetemen szerezte doktori fokozatát a katolikus közgazdasági gondolkodás fejlődésének áttekintéséből. 15 évet dolgozott az Agrárgazdasági Kutató Intézetben, kutatási témái az agrárfinanszírozás, a mezőgazdasági kockázatkezelés, a precíziós gazdálkodás és az öntözésfejlesztés témakörei köré szerveződtek. Ezt követően 4 évet az OTP Bank Agrárágazati, majd a Zöld Program Igazgatóságán dolgozott, agrárfinanszírozási és fenntarthatósági stratégiai kérdésekkel foglalkozva. Ezt követően került a Nemzeti Közszolgálati Egyetemre, ahol az intézmény 2025-2030-as Intézményfejlesztési Tervének kidolgozását, valamint a KFI projektjeinek vitelét, új projektek generálását koordinálja. Emellett kulcsszerepet vállalt az Egyetem fenntarthatósági szakirányú továbbképzési szakának kialakításában, ahol jelenleg is két tantárgy felelőse.

Dr. Kovács Antal Ferenc
egyetemi adjunktus, Neumann János Egyetem
Dr. Kovács Antal Ferenc, egyetemi adjunktus, 2021 óta a Neumann János Egyetem Gazdaságföldrajzi, Településmarketing és Geopolitikai Központ oktatója (ORCID: 0000-0002-5260-2260). Tudományos munkáját alapvetően meghatározza több évtizedes szakmai tevékenysége a mérnöki tudományok, a pénzügyek és a nemzetközi kapcsolatok világában. Mérnöki doktori címet a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetemen, MBA fokozatot az Egyesült Államokban, a Yale Egyetemen szerzett. Dr. Kovács szakterülete a környezetgazdaságtan, fő kutatási területe a vagyoni szemléletű fenntarthatóság, amely témában az elmúlt években több, mint 10 publikációja jelent meg magyar és angol nyelven. Phd disszertációját 2024-ben védte meg a Budapesti Corvinus Egyetemen, ahol vendég oktató. Úgyszintén, az elmúlt években részt vett a Magyar Nemzeti Bank Zöld Pénzügyek oktatási programjában. A fenntarthatóság modern közgazdasági szemléletének széleskörű megismertetése érdekében az oktatói és kutatói munka mellett fontosnak tartja a tudományos ismeretterjesztést és a publicisztikai tevékenységet is. 2021 óta tagja az Európai Környezet- és Erőforrásgazdászok Egyesületének (European Association of Environmental and Resource Economists).

Kröel-Dulay György
csoportvezető, HUN-REN ÖK Ökológiai és Botanikai Intézet
A HUN-REN ÖK Ökológiai és Botanikai Intézet tudományos főmunkatársa vagyok. Elsősorban olyan kutatásokat végzek, ahol az éghajlatváltozás, a tájhasználatváltozás és a biológiai inváziók növényvilágra gyakorolt ökológiai hatásait vizsgáljuk. Hosszú távú megfigyeléseket, ökológiai terepkísérleteket, és irodalmi szintéziseket végzünk. Kiemelt figyelmet fordítunk a időjárási szélsőségek ökológiai hatásaira, és legfőbb kutatási területünk a Duna-Tisza köze homoki gyepjei. Kutatásaink célja a globális környezeti problémák okozta növényzeti átalakulások dokumentálása, a jövőben várható változások előrejelzése, és ezáltal hozzájárulás a természetközeli növényzet túlélését és alkalmazkodását segítő tájhasználat kialakításához.

Kulcsár Balázs
elnök, Magyar Permakultúra Egyesület
2006 óta foglalkozom biogazdálkodással Vértesacsán 12ha területű családi gazdaságban. Gazdaságunk fő lába hagyományos gyümölcsfajták és vadgyümölcsök termesztése és feldolgozása.
Gazdálkodásunk kialakításának és működtetésének rendszerét a permakultúra elvei és etikája mentén alakítottuk ki. Jelenleg a mi gazdaságunk a Magyar Permakultúra Egyesület székhelye és én vagyok az egyesület aktuális elnöke.
Tanyánk nagytáblás mezőgazdasági környezetben található, ezért jó kutatási terület alternatív agrárerdészeti rendszerek vizsgálatára.

Lehoczki Mátyás
gulyás, Szabadkígyós
Szürke marhákat és mangalica sertést tartok.
A második generáciot képviselem, apámtól vettem át a gazdaságot. Pásztor ember és gazda vagyok. 2 gyermek édesapja. Saját területen illetve Körös-Maros Nemzeti Parktól bérelt területen gazdálkodok.

Máté András
természetvédelmi biológus
Természetvédelmi biológus, közel százezer hektár vegetációtérképezésen és zoológiai felmérésen, továbbá tízezer hektár Duna-Tisza közi védett természeti terület vízgazdálkodásának rekonstrukcióján túl. Részt vett az uniós agrártámogatások hazai bevezetése előtti kísérleti támogatások kidolgozásában és bevezetésében. Számos veszélyeztetett növény- és állatfaj szakértője. Évtizede agrárszaktanácsadással sikeresen foglalkozó és vadon termő növények szaporítóképleteit előállító és értékesítő cég társtulajdonosa és társvezetője. Utóbbi tevékenység keretén belül – Európai kitekintésben – a természetes flóra elemeit legteljesebb számban alkalmazó növényzeti restaurációkat tervezi és hajtja végre. Három gazdatársával összefogásban együttesen 350 hektár saját tulajdonú termőföldön a természeti erőforrások helyreállítására törekvő erdő- és mezőgazdálkodói tevékenységet folytat.

Meskó Zsolt
író-rendező
Kiemelten fontosnak tartom az irodalom, a színház és más tudományterületek kapcsolatát. Szavak, szókincs nélkül, nem tudunk gondolkodni. Az irodalom és a színház tapasztalatai, tudása az emberi létezésről, segítségünkre lehetnek a fenntartható fejlődés és a környezetvédelem területén is.

Dr. Molnár Mariann
egyetemi adjunktus, University of British Columbia
Dr. Molnár Mariann, zoológus (University of Reading), környezettudós, környezettudományokból és környezetpolitikából szerzett PhD fokozatot (Central European University). A kanadai University of British Columbia állatjólléti programjának egyetemi adjunktusa. Kutatási területe az ipari mezőgazdasági modell átalakításának lehetőségeit vizsgálja, melyben összehasonlító tanulmányokat végez konvencionális és alternatív rendszerek között. A „One Welfare” (Egy Jólét) megközelítést alapul véve keresi azokat a gyakorlati megoldásokat, amelyek a mezőgazdasági rendszerek fenntarthatósági, környezeti és állatjóléti szempontból történő átalakítását segítik elő. Különösen fontosnak tartja a globális és Uniós szintű agrárreformok gazdasági és társadalmi hatásainak elemzését, olyan régiókban is amelyek a nemzetközi szakirodalomban alul reprezentáltak. Több mint két évtizedes állatjólléti, környezetvédelmi kutatói, és szakmai tapasztalattal rendelkezik. Dolgozott kormányzati szakértőként (Agrárminisztérium), kormányközi szervezetnél (FAO) és a nemzetközi civil (Eurogroup, RSPCA) szférában is. Szakértőként és projektvezetőként közreműködött több mezőgazdasággal és környezetvédelemmel kapcsolatos nemzetközi és hazai projektben. Nemzetközi konferenciák előadója, EU-s kutatási pályázati szakértő.

Nevelős Gábor SJ
Faludi Ferenc Akadémia
Nevelős Gábor SJ – jezsuita szerzetes pap, gépészmérnök. Világi tanulmányait a megújuló energiaforrások, különösen a napenergia-hasznosítás területén folytatta. Filozófiai (München) és teológiai (Róma) képzése során társadalmi kérdésekkel és a Laudato si’ pápai körlevéllel behatóan foglalkozott. 2022 óta a Faludi Ferenc Jezsuita Akadémia Átfogó Ökológiai Műhelyének jezsuita felelőse és a Szent Ignác Jezsuita Szakkollégium rektora. Az Átfogó ökológia tanulmánykötet társszerkesztője, kiemelt témaköre a keresztény hit, különösen is a jezsuita lelkiség valamit a társadalmi és ökológiai kérdések találkozása.

Palik Ferenc
Szápári Ökofarm és Biomalom
Palik Ferenc Franciaországból, az óceán partjáról hozta a malomköveket, megtanulta a vágásukat, ha elkopnak, élesíti rajta a szükséges réseket.

Pump Judit
jogász, a PPKE JÁK címzetes egyetemi docense
Pump Judit jogász (PhD, LLM környezetvédelmi szakjogász), a PPKE JÁK címzetes egyetemi docense. Több évtizedes oktatói, kutatói, valamint különböző szervezeteknél szerzett hazai és nemzetközi tapasztalattal rendelkezik. Ez tükröződik a fenntarthatóság kérdéseinek multidiszciplináris, rendszerszemléletű megközelítésében. Szabályozás-módszertani javaslataival rendre felhívja a figyelmet, hogy a jelen és a jövő nemzedékek közös társadalmi és gazdasági érdeke hazánk természeti értékeinek – a vizek, talajok, erdők, biodiverzitás – megőrzése, a természeti törvények tiszteletben tartása, a természet nyújtotta ökoszisztéma-szolgáltatások vagyoni értékének elismerése a természeti erőforrások hasznosítása során.

Dr. Roszík Péter
agrármérnök, óvári gazdász, ügyvezető, Biokontroll Hungária Nonprofit Kft.
Dr. Roszík Péter agrármérnök, óvári gazdász. Növényvédelmi állattanból és növénykórtanból doktorált szakember, a Széchenyi István Egyetem (Mosonmagyaróvár), Szegedi és a Debreceni Egyetem címzetes egyetemi docense. 18 éven keresztül volt a Győr-Moson-Sopron Megyei Agrárkamara elnöke és több mint három évtizede a magyar ökológiai (bio) gazdálkodás egyik meghatározó szereplője, termelőként, majd a Magyar Biokultúra Szövetség alelnökeként és a Biokontroll Hungária Nonprofit Kft. ügyvezetőjeként. Aktív közéleti szereplője annak, hogy Magyarország GMO-mentes mezőgazdasággal rendelkezik. A Biokultúra újság főszerkesztője, egyetemi jegyzetek, szakkönyvek, kiadványok szerzője és számos szakkönyv társszerzője. Tárgyfelelős tanárként és meghívott előadóként több egyetemen oktat, oktatott. Wittmann Antal díjas szakember, aki a Magyar Arany Érdemkereszt kitüntetettje is.

Sándor Bálint
HUN-REN Ökológiai Kutatóközpont
A HUN-REN ÖK, ÖBI Hagyományos Ökológiai Tudás kutatócsoportjában dolgozom, titulus szerint intézeti mérnökként. Alapvetően a magyar pásztorok hagyományos ökológiai tudását, és kifejezetten annak jószágokhoz kötődő gyakorlatát, jelenlegi és potenciális innovációit kutatom és tanulom.

Simon Gergely
környezetkémikus, a Greenpeace és a Pesticide Action Network (PAN) szakértője
Simon Gergely környezetkémikus, a Greenpeace és a Pesticide Action Network (PAN) szakértője. Több mint két évtizede foglalkozik veszélyes vegyi anyagok és peszticidek környezeti, egészségügyi kockázatainak vizsgálatával és szabályozási kérdéseivel. Részt vett számos hazai és nemzetközi kutatásban, amelyek a környezetben, élelmiszerekben és fogyasztási termékekben előforduló kockázatos anyagokat, növényvédőszer-maradványokat és azok hatásait elemezték. Kiemelten fontosnak tartja a tudományos eredmények közérthető bemutatását, valamint a döntéshozók ösztönzését arra, hogy a fogyasztók egészségesebb, biztonságosabb élelmiszerekhez juthassanak, és az ipari szennyezések mérséklődjenek. Munkájának központi célja egy olyan mezőgazdaság támogatása, amely egyszerre óvja a környezetet és az emberi egészséget.

Soós Rita
kutatási referens, Agrárminisztérium
Stratégiai tervező és kutató közgazdász, az Agrárminisztérium Agrármodernizációs Főosztályának munkatársa, az Interreg Central Europe által finanszírozott BIOECO-UP projekt vezetője és szakmai felelőse. Kiemelt kutatási témája a körforgásos gazdaság és a biomassza alapú gazdaság modellek szerepének vizsgálata a biomasszára épült szektorok fenntartható pályára állításában, valamint e modellek hozzájárulása a nemzetközi szakpolitikák alakításához.

Szabadka Péter Pál
közgazdász, gazdálkodó (Talajmegújító Gazdák Egyesülete)
Ökológiai gazdálkodással foglalkozunk Komárom-Esztergom Vármegyében. Gazdaságunkban kilenc-tíz fajta növényt termesztünk fővetésben: búzát, cirkot, zabot, facéliát, bükkönyt, bíborherét, tönkölyt, kölest, árpát, lucernát. Hisszük, hogy a nagyon széles vetésfogó segíti a talajéletet és fenntartja az öko-rendszer működését. A művelés során csak sekély talajmunkát végzünk, amely kíméli a talajt és segít megőrizni a nedvességet. Minimális inputtal dolgozunk, saját komposztot készítünk, hogy természetes úton támogassuk a talaj tápanyagutánpótlását. Fontos számunkra a gyomok vegyszermentes kezelése, ezért agrotechnikai megoldásokkal és tudatos vetésszerkezettel védekezünk. Gazdálkodásunkban a kísérletező szemlélet meghatározó.

Székács András
vegyészmérnök, az MTA doktora, a MATE egyetemi tanára
Prof. Székács András, vegyészmérnök, az MTA doktora (kémia), a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem (MATE) egyetemi tanára és a Budapesti Műszaki Egyetem egyetemi magántanára. Jelenleg a MATE Környezettudományi Intézetének igazgatóhelyettese, valamint Agrár-környezettudományi Kutatóközpontjának vezetője. Szakterülete tágabb értelemben a mezőgazdasági technológiák környezet- és élelmiszerbiztonsága, s ezen belül a szerves mikroszennyezők (növényvédő szerek, mikotoxinok) környezetanalitikája és (öko)toxikológai hatásainak értékelése, valamint a géntechnológiai úton módosított növények környezeti kockázatának vizsgálata. 2014 és 2022 között az Európai Élelmiszerbiztonsági Hatóság (Environmental Food Safety Authority, EFSA) Igazgatótanácsának tagja és elnökhelyettese. Jelenleg a hazai Géntechnológiai Eljárásokat Véleményező Bizottság tagja. Számos nemzetközi és hazai pályázat téma- és konzorciumvezetője.

Dr. Szilágyi Alfréd János
ökológiai gazdálkodási mérnök, gazdálkodó
Mezőgazdasági mérnök alapszakot végzett Gödöllőn, majd ugyanitt Ökológiai gazdálkodási mérnök mester szakot 2017-ben. Az egyetem alatt kezdett el a permakultúrával foglalkozni, amely a gazdálkodásban számára a legtermészetközelibb alternatívát jelenti, 2015-ben végzett PDC képzést (Permakultúra Tervezői Képzés). 2024-ben doktori fokozatot szerzett a MATE Környezettudományi Doktori Iskolájában. 2018 óta gazdálkodik, 2021 óta több társával közösen létrehozták a Pallagvölgyi Biokertet Kóspallagon, amely egy Közösségi gazdaság (CSA). A gazdálkodás mellett aktívan segíti a hazai szakmai civilszervezetek munkáját, aktív tagja a Magyar Permakultúra Egyesületnek, támogató tagja a Magyar Agroökológia Hálózatnak. A gazdálkodás és civil tevékenységek mellett nemzetközi kutatási projektekben is részt vesz, az Agri Kulti Nonprofit Kft munkatársaként elsősorban.

Dr. Szilvácsku Miklós Zsolt
tájépítész, tájökológus, jogász
Dr. Szilvácsku Miklós Zsolt, tájépítész, tájökológus, jogász a Respect Tanácsadói Közösség egyik alapítója. Tanulmányait Magyarországon, Németországban végezte. Tájszintű fenntarthatósági és együttműködési, illetve tájhasználati és hatásvizsgálati témakörökben kutatott a Kárpát-medence országai mellett Csehországban, Németországban, Franciaországban, Egyesült-Királyságban és Írországban. A MATE-n oktat és a PPKE Teremtésvédelmi Kutatóintézet munkájában is részt vesz. Tagja több szakmai szervezetnek és a Magyar Natúrpark Szövetség és a Landcare Europe elnökségének.

Szomor Dezső
Szomor Farm, Apajpuszta
Szomor Dezső vagyok, 1948. február 27.-én születtem Soltvadkerten. Az általános iskolát itt végeztem 1954-től. Középiskolába Kiskőrösön a Petőfi Sándor Szakközépiskolába jártam 1966-ig. Ezután a Kertészeti egyetemen, Budapesten szereztem diplomát 1971-ben. 1972-ben egyéves tanulmányúton vettem részt USA-ban Colorado államban üvegházi dísznövény termelés területen. 1978-tól önálló kertész lettem, ekkor kezdtem őshonos állatokkal foglalkozni, így például mangalica sertéssel, magyar szürke szarvasmarhával, magyar bivallyal, racka juhval, őshonos baromfikkal. Jelenlegi fő tevékenységem mezőgazdasági jellegű, a növénytermelés mellett állattenyésztéssel és halászattal is foglalkozom. 450 hektár halastó rendszert építettem és 500 hektáron vizes élőhelyet, amellyel elnyertem a Ramsari terület megtisztelő címet. Tevékenységemet a Nemzeti Parkok Igazgatóságaival együttműködve folytatom. 2001-ben Turi-Kovács Béla Földművelésügyi Miniszter Úr Pro Natura emlékplakettel, majd 2012-ben Fazekas Sándor Földművelésügyi Miniszter Úr Pro Natura díjjal tüntetett ki. 2023-ban a Magyarországon őshonos állatok tenyésztése és törzsállományuk fenntartása, illetve adalékanyag-mentesen, prémium minőségben történő feldolgozás terén elért sikeres munkám elismeréseként „Magyar Érdemrend Lovagkeresztje” kitüntetést és „Újhelyi Imre” díjat kaptam.

Szőllősi Gábor
cégvezető, tulajdonos (AgroFutura Kft.)
2012 óta foglalkozom a talajtermékenység helyreállításával. Kezdetben kutatási projektben, majd tanácsadóként azon dolgozom mezőgazdasági termelőkkel, hogy a gazdaságban valós körkörös, zártláncú gazdálkodást hozzanak létre, amelynek központi célja a talaj önfenntartó képességének helyreállítása. Kedvenc területem a biomassza feldolgozás, komposztálás, pirolizálás. Az Agrofutura saját komposzttelepén prémium minőségű komposztot állítunk elő és a komposztálási módszerünket már több mint 40 gazdaságba vezettük be.”

Szunyogh András
gazdálkodó, DEDES magán agrárökológiai program
Szunyogh András OMÉK díjas gazdálkodó Zala Vármegyében a családi birtokán valósít meg agrárökológiai programot (DEDES Projekt), amelynek kiemelt célja egy helyi adottságokhoz alkalmazkodó, regeneratív gazdálkodást bemutató mintabirtok létrehozása. A program keretében vörös angus szarvasmarhákkal és akhal teke lovakkal folytat regeneratív legeltetési gyakorlatot. A tevékenység fókuszában tervezett legeltetéssel létrehozott élőhelyek megőrzése, javítása áll, amely a hatékonyság javítása mellett a természetvédelmi szempontokra is nagy figyelmet fordít. A projekt a magyar táj és a biodiverzitás megőrzéséhez is jelentős mértékben hozzájárul, aktívan együttműködve a területileg illetékes Balaton-felvidéki Nemzeti Park Igazgatósággal és helyi szakmai civil szervezettel (Gyöngybagolyvédelmi Alapítvány). A DEDES projekt szakmai együttműködéseknek köszönhetően, mint a Regrarians (Darren J. Doherty) és a Real Wealth Ranching (Jaime Elizondo) nemzetközi regeneratív irányzatok hazai alkalmazhatóságával kísérleteznek.

Tahyné dr. Kovács Ágnes
docens, tudományos főmunkatárs, Pázmány Péter Katolikus Egyetem
A Pázmány Péter Katolikus Egyetem Jog- és Államtudományi Kar Környezetjogi és Versenyjogi Tanszékének docense, a Szent II. János Pál Pápa Kutatóközpont, Teremtésvédelmi Kutatóintézet tudományos főmunkatársa. 2013-ban szerezte meg PhD-fokozatát. 2023-ban megalapította a GENEZIS Kiválósági Diákműhelyt, egy innovatív tudományos kezdeményezést, amely a környezetvédelmi jog és a teremtésvédelmi megközelítés metszéspontjainak feltárására összpontosít.
Fotó: © Almási Dániel

Temesi Apol
egyetemi adjunktus, MOME (Design Intézet)
Temesi Apol a Moholy-Nagy Művészeti Egyetemen textiltervező művészként végezte tanulmányait. 2014-ben diplomázott. Ezt követően a MOME Doktori Iskolájának DLA-hallgatója volt, 2022 tavaszán védte meg doktori címét. Kutatási területe a helyreállító nyersanyag-centrikus tervezés. Tervezőként a természetes, megújuló nyersanyagokra fókuszál, munkáiban a regionális textilipari gyapjú maradékok felhasználhatóságára keres megoldásokat. Innovatív anyagfejlesztésével, melyben gyapjú akusztikai paneleket fejleszt, 2018-ban beválogatták a Climate-KIC Accelerator programba, ahol díjat és különdíjat nyert, 2019-ben Moholy-Nagy László Formatervezési Ösztöndíjas volt, 2020-ban a Climate-KIC Retrofit nemzetközi klíma-innovációs versenyen díjat nyert. A SoundWOOL brand alapítója, amely 2022-ben elnyerte a BIG SEE Product Design kategória díjját. 2024-től Homo Faber tag.

Tölgyesi Csaba
csoportvezető, MTA-SZTE „Lendület” Alkalmazott Ökológia Kutatócsoport
A Szegedi Tuományegyetem MTA-SZTE „Lendület” Alkalmazott Ökológia Kutatócsoportjának vezetőjeként leginkább a mozaikos élőhelyek, pl. az erdős sztyeppek és a fáslegelők ökológiája és helyreállítása, illetve a konfliktus-zónáknak számító ökológiai rendszerek (napelemparkok, vízelvezető csatornák, faültetvények, stb.) aktuális kihívásai érdekelnek. Fontos számomra, hogy olyan megoldásokat találjunk a természetvédelmi célokra, melyek megfelelnek a tájban élő ember érdekeinek és a gazdasági realitásoknak. Kutatásaimban jelentős hangsúlyt kapnak a klímaváltozásra adott természetalapú megoldások, elsősorban az erdősítési törekvések és a vízviszonyoknak megfelelő tájhasználat optimalizálása.

Dr. Vona Márton
mezőgazdasági vízgazdálkodási szakmérnök
Dr. Vona Márton mezőgazdasági vízgazdálkodási szakmérnök, talajtani szakértő 2008-óta végez talajvédelmi tervezést, és tápanyaggazdálkodási szakértést, NAK szaktanácsadó. Alapítója és ügyvezetője, Csernozjom Kft.-nek, amely Kft. 2017-óta az Agrocares Bv. (hollandia) kézi szkenner kelet-közép európai konzultánsa, amely szkennerrel a mintavételt követő 10 percen belül nyílik lehetőség talaj tápanyag, és levélanalízis vizsgálatra. Fő szakterülete a talajokkal, mint természeti erőforrással való gazdálkodás és a fenntartható tápanyag-gazdálkodás. Területi vízgazdálkodási keretében számos öntözési és erózióvédelmi, zöld infrastruktúra beruházás tervezője, műszaki ellenőre.
